A régi családi krónikák minden fontos eseményt megörökítettek: születést, keresztelőt, házasságot, halálozást. De helyet kaptak bennük a nevezetes gazdasági események is: jelentősebb ingóságok és ingatlanok vétele, eladása, természeti csapások, nagyobb utazások leírása, lovak, kutyák, tehenek újabb és újabb generációinak számbavétele… Főleg a családi biblia végén, az üres lapokra jegyezték őket. A családi krónika demokratikus intézmény volt, nemcsak a királyok és a nemesség, de a polgárság, az iparos társadalom és a parasztság is fontosnak tartotta.
Ma, ebben a gyökereit vesztett világban különösen fontos a családi krónika feltárása, ápolása. Aki jól ismeri családja múltját, könnyebben eligazodik a jelenben is. Aki összegyűjti az elődök történeteit, hidat épít múlt és jövő között, összeköti, egymásra vetíti nemzedékek tapasztalatait, s ezzel végsősoron élni, s ha majd eljön az ideje, halni is segít.
Azért jutott mindez eszembe, mert most én is a családi krónika részleteit tanulmányozom. Nagy örömömre, alig kezdtem hozzá, Lipp-nagypapa, vagy talán még inkább felesége, született Gyurkovics Margit személyében máris egy izgalmas regényhősre bukkantam. Csak most sajnálom igazán, hogy annak idején nem jegyeztem le nagymama történeteit, amelyeket ebéd után a meleg konyhában, kedvenc nádfoteljében megpihenve mesélt.
Bizonyára önök közül is sokat fontolgatják a családi krónika lejegyzését, a fotók összegyűjtését, de nem tudják, hogyan lássanak hozzá, vagy már elkezdték, de megakadtak, esetleg már készen vannak, csak a kiadását fontolgatják. Keressenek bizalommal, mindenben szívesen segítek.
