Magvető, 1983
Lipp Tamás történetén érződik, átsüt a személyes élmény hitele. „Magam is tanú vagyok – mondja –, a történet rám eső részét nekem kell elmondanom.” A Diákregény lendületes, izgalmas-ironikus látlelet. Saját egykori lobogásainkra emlékeztet és azokról, a sajnos már elmúlt évekről mesél, amelyek többségünk életében talán a legszebbek voltak, amikor megpróbáltunk magunk is a játékszabályok figyelmen kívül hagyásával játszani. (Gönczi László: Elavult a cserépszavazás? = Könyvvilág, 1983/4. 7. p.)
Gönczi László: Elavult a cserépszavazás? (Diákregény) = Könyvvilág, 1983/4. 7. p.
Mayer Tamás Egon: Diákregény = Élet és Irodalom, 1983/37. 10. p.
Dérczy Péter: Két prózakötet (Diákregény) = Magyar Nemzet, 1983. július 8. 4. p.
Juhász Erzsébet, B.: Diákregény = Életünk, 1984/5. 472-474. p.
Legutóbb Nádori Erzsébet és Polák István írt igen alapos elemzést a Diákregényről.
Újabb hivatkozások:
KI nem mondva, de felismerhetően, alon.hu
Balázs Gáza: Szombathely regénye