Regény – Kozmosz, 1985
Ez a regény a néhány éve megjelent: Medvenemzetség folytatása. Az első könyv egy finnugor nagycsalád – a mítosz időtlen ködébe vesző – életét eleveníti meg. A folytatás – Levédi népének története – a 830-as években játszódik. Ekkor törnek elő a nagy folyók vízi útjain a viking harcosok, s ezzel megbontják a Volga – Don vidék erőegyensúlyát. Elkezdődik egy bonyolult, feszültségekkel terhes időszak, amely alapvetően meghatározza a magyar törzsek további életét is. Levédi népének történetét a 860-as évekig kísérjük nyomon. A magyarok ekkor nem szétszórt törzsekben élnek, hanem egy erős törzsszövetségben. Főembereik élénk figyelemmel kísérik a frank, morva, bajor belháborúkat, s hol az egyik, hol a másik fél oldalán állnak harcba. 861-ben Levédi fia Kurszán először lép a Kárpát-medence földjére, hogy a morvák hívására megütközzék a bajorokkal.
Erről az időszakról írott források csak hézagosan tudósítanak. A könyv gazdagon merített a népi díszítőművészet képi világából is. Hiszen a festett bútorok medveábrázolásai vagy az ezüsttálak szarvassal viaskodó ragadozó madarai egyként erről az időszakról vallanak. Egyes történészek föltételezik, hogy a szarvas a Kurszán nemzetség, a héja az Álmos-Árpád nemzetség totemállata volt, s az egymással viaskodó állatok talán a két nemzetség harcát szimbolizálják.