Akkor is szeretem

„Tudja jól: a szeretet kegyelem, kiérdemelni nem lehet, s bármikor elveszíthetjük!”
(P. J.)

pilinszky_janossarkozi_marta

Pilinszky János (1921-1981) és Sárközi Márta (1907-1966) levelezéséből (közli Széchenyi Ágnes, Menedékház, Magvető, 2004) számomra egy nagyon szép, sejtelmes kapcsolat bontakozik ki. Sárközi Márta a többi között ezt írja 1954. augusztus 11-én keltezett levelében, kapcsolatuk fordulópontján, amikor levelezésük is tegező formába vált: „Úgy érzem, itt nyaralásod óta valami kényelmetlen érzés van benned, valahogy mintha énrám haragudnál azért, hogy nem jól érezted magad nálam… a vendég elsősorban önmagára dühös, amiért rosszul érezte magát és túl bonyolult és nehéz természet ahhoz, hogy valahol fesztelenül és jól tudjon pihenni…” Talán ekkor válik Sárközi Márta számára nyilvánvalóvá Pilinszky homoszexualitása, erre vonatkozik a bejegyzésem címe is.

Szorosan ide tartozik még egy levél-részlet Német László Sárközi Mártának írott leveléből:

„… nagyon nagy a hajlam magában, hogy az embereket (Pilinszkyre gondolok például) szerelmi életük túlzottan látott torzulásaiból magyarázza. Pedig nemiségünk következik jellemünkből (és a körülöttünk lévő társadalom jelleméből), nem megfordítva.” (Menedékház, 244. p.) Nem tudjuk, Németh doktor mire alapozhatta Sárközi Mártára vonatkozó megjegyzését.

Korábban olvastam Szőnyei Tamás könyvét az irodalmi besúgókról, abból is kiderül, hogy Pilinszkyvel, ezzel a különleges tehetségű, angyali kisugárzású lénnyel (milyen jellemző, a hangja is olyan volt, akár a madaraké, vagy még inkább, az angyaloké) az egyébként nem különösebben érzékeny lelkű besúgók sem tudtak mit kezdeni. Egyikük például, Pilinszky hatására, ahelyett hogy jelentéseket írt volna, elkezdett verselni…

*Itt beleolvashat a levelekbe (pdf)