Kastélyok, várak, paloták

Kastélyok, várak, palotákTanulmány – Alexandra, 2003

Kastélyok, várak, palotát… Vajon kik építették ezeket a gyönyörű épületeket? Nyilván azok, akiknek pénzük volt. De nemcsak pénz kellett a nagyszabású építkezésekhez, hanem magas rang, hivatal, tájékozottság, s főként – jó kapcsolatok. Érdemes ebből a szempontból is megvizsgálni a bőkezűen építkező nemesi famíliákat: a családi birodalmak alapjait megvető főurak legtöbbje a „kamaránál” tevékenykedett. 1848-ig a Magyar Kamara volt ugyanis a kincstár jövedelmeinek legfőbb felelőse, kezelője, gondozója – a korabeli Kincstári Vagyonkezelő Rt. De lehetett az építkező főúr vármegyei ember: főispán, táblabíró is. Akkor is közel volt a tűzhöz.

Vegyük Grassalkovich Antal példáját! Ő több tucat vidéki kastélyt, városi palotát, gazdasági épületet, templomot, kálváriát építtetett, és még több ilyen építkezést ösztönzött; egy sajátos életmódot, magatartást testesített meg. Ezt a társadalmi szerepet nemcsak a birtokszerzés motiválta, de mindenképpen az állandó építőtevékenység, az építészeti mecenatúra jellemezte. Úgy látszik, hogy az építkezési láz csak részben függött össze a család vagyoni helyzetével, nyilván sok pénz is kellett hozzá, de nemcsak az, hanem megfelelő udvari előmenetel is, amelyet a kiterjedt „státusépítkezések” azután még inkább megalapoztak. Rang és reprezentáció egymást feltételezte és erősítette.

Vagy vegyük a Széchényi családot! Nagycenken nemcsak kastélyt épített pompás kerttel, ménteleppel és a Fertő-tó felé vezető hársfa sorral, hanem István gróf megépíttette a falu templomát is. A közeli temetőben áll a család mauzóleuma és nem messze, Sopronban, a család városi palotája. A herceg Esterházyék nemcsak pompás kastélyukkal büszkélkedhettek Mária Terézia császárnőnek, hanem a kastély mögötti hatalmas parkban álló operaházzal és bábszínházzal is. Esterházy Fényes Miklós pedig udvari zenésze, az akkor már nemzetközi hírű Haydn számára, méltó szállást is emeltetett.

És a Nádasdyak. A család jelentős műve sárvári váruk és a vele majdnem egyidős sopronkeresztúri (ma Ausztria) várkastélyuk. Másik jeles alkotásuk az angol gótika szellemében fogant nádasdladányi kastély és az annak kertjében álló plébániatemplom.

Vagy a Batthyányok. A család egyik tagja (és utódai) Siklós várában élt, sőt Kázmér gróf hamvait is a várkápolna őrzi. A körmendi Batthyányiak viszont évszázadokon keresztül lakták, fejlesztették, szépítették az itteni várkastélyt, Batthyány-Strattmann László, a szegények orvosa, pedig még kórházat is építtetett.

A magyar nemesi családoknak ezeket az évszázadokon átívelő társadalmi és építészeti hagyományait kerestük, ezeket a hol rejtőzködő, hol kézzelfogható bizonyossággal elénk táruló nyomokat igyekeztünk megörökíteni fényképpel és szöveggel.

Budapest, 2002. november                                                   Kaiser Ottó és Lipp Tamás

Beleolvasok (PDF)

Vetítés (youtube)