Az ember veszélyes baktérium

(2012. március 18.)

1999 őszén Mátyus Aliz, a Magyar Művelődési Intézet folyóiratának főszerkesztője felkért, állítsak össze egy természettudományokkal foglalkozó különszámot. Az ötletet az adta, hogy abban az évben a Magyar Természettudományi Társulat és a TIT Stúdió Egyesület vitát rendezett Földünk jövője címmel. A felkérés kapóra jött, hiszen Szikora Katalinnal akkor már hónapok óta egy környezetvédelmi folyóirat szellemi hátországának kimunkálásán dolgoztunk. Olyanokkal beszélgettünk, akik markáns véleményt fogalmaztak meg természetről, társadalomról, „az emberi és az állati jelenségről”; Földünkről, és benne az emberiség jövőjéről. Jártunk – a többi között – az etológia tudós  professzoránál, egy Hemingway hőséhez hasonlatos öreg, bölcs tiszai halásznál, a népszerű Vízipók-csodapók meséket író hidrobiológusnál, a nemzetközi hírű szívsebésznél, az organikus építészeti iskola jeles képviselőjénél, a régiók tudós szakemberénél, valamint a mesterséges intelligencia, az informatika neves kutatójánál. Az összeállítás a Szín 1999. decemberi számában jelent meg.

Most, műveim bibliográfiájának összeállításakor akadt a kezembe ez a szám. Újraolvastam az interjúkat, melyeket Szikora Katalinnal együtt készítettem. Beszélgetőtársaink közül sokan már nem élnek, de gondolataik talán még élőbbek, mint amikor az interjúk készültek. A Zöldágból (ezt a nevet adtuk tervezett környezetvédelmi folyóiratunknak) akkor nem lett semmi. Szikora Kati szerint túl korán jött az ötlet. Talán még most sem késő? – teszem én hozzá. Tudomásom szerint azóta sincs tudományos igényű, mégis olvasmányos, izgalmas, érdekes, a lobbiérdekeken túlmutató környezetvédelmi  lap.

Mivel a lapszámból égen és földön összesen két példányt találtam, egyik a sajátom, a másik a Magyar Művelődési Intézet könyvtárában található, úgy gondoltam, fölteszem a honlapomra. Talán lesz, aki szívesen (újra)olvassa. (Szín, 1999/6.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.